Kisléta község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Nyírbátori kistérség
Lakosság: 1950 fő
Terület: 22 km²
Népsűrűség: 88,64 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 42

Fekvése

A település megközelíthető közúton: a 4-es úton Debrecenig, onnan tovább a 471-esen Nyírbogátig, onnan nyugati irányban 5,9 km. Nagykállótól 18 km.-re, Nyíregyházától 32 km.-re, Nyírbogáttól 6 km.-re, Máriapócstól 6 km.-re és Nyírbátortól 12 km.-re található a Nyírségben.

Története

Kislétát a 14. század elején már említette írásos forrás. Nevét az oklevelek 1322-ben említik először, a Hont-Pázmány nemzetség-beliek a Balog-Semjén nemzetség tagjait eltiltották itteni birtokuk használatától. A 14. század vége felé a település a Báthory család birtokai közé tartozik.

Templomát a reformátusok a 16. század-ban vették birtokba, de 1671-ben Báthory Zsófia fegyverrel vette vissza tőlük, s átadta a katolikusoknak. A reformátusok rövid idő múltán - az ónodi országgyűlés határozata alapján - vehették újra használatba. Az 17. század-ban a gróf Barkóczi és a Lőwey család a település főbb birtokosa. A 18. század-ban több nagyobb birtokosa is van, mint pl. a Gencsy család és Jósa család, mely a Nyírbátori minorita templom egyik oltárát készíttette. A 19. század-ban a Barkóczi, Jósa, és Gulácsy családok birtoka.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcból Kisléta lakosai is kivették részüket. A szabolcsi 48-as zászlóaljjal ott voltak Budavár visszafoglalásánál, és a világosi fegyverletétel után Komárom várát védték Klapka György vezetésével.

Az 1860-as évek végén a nagyobb birtokosok mellett több kisnemes birtokosa volt a településnek; a Mikó, Madácsy, Szabó, Petneházy családok. A 20. század elején a Bröszt család volt nagyobb birtokosa. 1920 körül a Gencsy család birtokos a településen.

Nevezetességei

Református templom - 1336-ban Szent János apostol tiszteletére szentelték fel. A 16. század közepén már református templom. 1671-ben Báthory Zsófia fegyverrel vette el a reformátusoktól, s visszaadta a katolikusoknak. Az ónodi országgyűlés azonban újra a reformátusoknak ítélte. A templom tornyát, mely a nyugati homlokzat előtt áll késő-barokk stílusban 1827 és 1831 között építették.

Következő községek

További községek